Bajor hegyi véreb kutya

Általános leírása

Színe: a vörös különböző árnyalatai, de lehet halványsárga is, egészen a zsemlyeszínűig. Marmagassága: 45-50 cm (kan), 40-45 cm (szuka). Súlya: 25-28 kg. Hasonlít a hannoveri vérebre, de sokkal mozgékonyabb, lábai vékonyabb csontozatúak és hosszabbak. Feje kisebb keskenyebb, magasabban hordja, mint a hannoveri. Orrtükre fekete. Szeme sötét, de a világosabb barna is elfogadott szemszín. A felső ajkai jól fedik az alsókat, de ezek nem annyira lelógóak, mint a hannoverié. Füle nagy, széles, alapon ül a fejtetőn, s lelóg, nem csavarodik, vége lekerekedő. Nyaka izmos. Háta erős és széles; mellkasa mély; hasa enyhén felhúzott. Mellső végtagjai egyenesek, erős csontozatúak, párhuzamos hátsó végtagjain a combok jó izomzatúak. Farka hosszá, a csánkig ér, és vízszintesen vagy enyhén lefelé tarja; a farok alsó fele erősebben szőrös. Mancsa nem annyira erős, mint a hannoverié, de egyébként jól zár, karmai feketék. Szőrzete sima, sűrű, rövid és erős, a hasán és a combjain hosszabb, durvább. Füle, farka, pofája és háta gyakran sötétebb.

Viselkedése, tulajdonságai

A bajor hegyi véreb nyomtartó képessége elmarad ugyan a hannoveri vérebé mögött, hajszája azonban egészen kiváló. Bátor, jóindulatú, jó szimatú kutya. Valamivel élénkebb temperamentumú, mint a hannoveri, éppolyan jól kiképezhető.

Története

Miután a hannoveri véreb kissé nehézkes, erős testalkatával a hegyvidéken nem boldogult, keresztezték a hegyi kopóval. Az eredmény könnyebb, izmosabb kutya lett. Így alakult ki a mai bajor hegyi véreb. Természetesen ezt három sorban leírni könnyebb, mint a kutya típusát kialakítani; a tenyésztői munka nem máról holnapra hozta meg a gyümölcsét, hosszú-hosszú évek kellettek hozzá. Nagyon érdekes egyébként, mit ír a fajta kialakításának szükségességéről egy régi vadászkönyv, Diesel-Mika: A vadászebek című könyve: "Magas hegységekben a vadászoknak olyan ebre van szükségük, mely nem annyira a véres csapának szíjon való kidolgozásához van szokva..., hanem inkább olyanra, amelyik szabadon keres, csaholva hajt és dermedve csahol. A közönséges vérebnek nehéz testalkata, nagy ereje a magas hegyekben való vadászatnál akadály, sőt életveszélyes. Nehézkes, hosszú teste az ilyen terepviszonyok nehézségeit nem bírja ki, s ki van téve a lezuhanás veszélyének. Azon munkához, melyre az erős véreb teljesen alkalmatlan, a magas hegységek vadászai évek óta olyan könnyebb ebeket tenyésztenek, melyek a célnak megfelelnek. Ezeknek az ebeknek fő jellemvonásai, hogy ügyesek, mozgékonyak, és így képesek a terep nehézségeivel megküzdeni. Ennek megfelelően ne legyen nehéz testű, sem igen magas, sem igen alacsony; testű erős, rövidebb, mint a vérebé, a szőrzete legyen durva, merev, hogy az idő viszontagságaival dacolhasson."

Használhatósága

Hazai tájakon nem túlzottan népszerű. A fajta fanatikusai természetesen nem hagyják magukat, és töretlen optimizmussal tenyésztik kedvelt fajtájukat. Azt mondják: a legkönnyebben tenyészthető, tartható kutya, valamint a legjobban kezelhető vadászebek. Kertben és lakásban egyaránt jól tartható. Igénylik a mozgást, igénytelen, szilárd szervezetű ebek. Rövid szőrzetük, erős ellenálló képessége miatt nem kíván különösebb ápolást.

Bajor hegyi véreb

Származási országa: Németország

Eredeti feladata: vadászkutya

Marmagassága: 44-52 cm

Jelleme

A bajor hegyi véreb nyugodt, viszonylag engedelmes, éber kutya. A szabadban igen aktív, a lakásban és a ház körül azonban többnyire békés és kedves. Rendkívüli a kitartása; rugalmas, könnyed felépítésének köszönhetően a nehéz terepen is fürgén és ügyesen mozog. Általában nagyon ragaszkodik a gazdájához, s nem alkalmas szabadtéri kifutóban való tartásra.

Társas viselkedése

Noha hagyományosan magányos vadászkutyaként használták, az átlagos bajor hegyi véreb rendszerint jól megfér a többi kutyával. A család macskájával való kapcsolata nem okozhat gondot, ha megfelelő volt a szocializációja. Az idegenekkel szemben felnőttkorában általában elég félénk, de a család barátait rendszerint barátságos és melegen üdvözli. Ez a kutya nem nagyon kedveli a kisgyerekek csapta zajt.

Szőrzetápolási igénye

Szőrzete igen kevés törődést igényel, elég hetente átkefélni egy puha kefével. A vedlési időszakban gumis kopókesztyűvel lehet a legkönnyebben eltávolítani az elhalt és kilazult szőrszálakat. Időnként ellenőrizni kell, nincs-e piszok a hallójáratokban, a karmait pedig röviden kell tartani.

Mozgásigénye

Rendkívül kitartó kutya, amely imádja a hosszú sétákat. Sok más kopóval szemben a bajor hegyi véreb nem nagyon hajlamos arra, hogy egyedül elcsavarogjon, bár a vadászösztöne igen erős, ezért ha megérzi egy vad vérének a szagát, nemigen tudja leküzdeni természetét, és követni kezdi a nyomot. De ha már kölyökkorától kezdve úgy nevelték, hogy gazdája parancsára visszatérjen, akkor bizonyos helyeken el lehet engedni a pórázról. A lakásban általában nyugodt, már-már lusta.

Alkalmazásai

Ez a kemény és szívós eb igazi munkakutya; nincsen párja a nehéz, hegyi terepen való nyomkövetésben. Semmiképpen sem szabad az átlagos családi kutyák életére kárhoztatni, sem arra, hogy csak időnként legyen lehetősége dolgozni. Szenvedélyes vadászkutya lévén erre egyszerűen nem alkalmas. A valóságban persze ez nem is nagyon történhet meg, ugyanis a fajta tenyésztői igen szigorú kihelyezési politikákat folytatnak, s ezért a vadászokon kívül szinte senki sem juthat hozzá e meglehetősen ritka fajta kölykeihez.

Kategória: Vérebek / Német kutyafajták