Bobtail / Óangol juhászkutya

Általános leírása

Színe: kékesszürke, fehér foltokkal. Marmagassága: a kan 56 cm felett, a szuka 56 cm alatt. Súlya: 28-36 kg. Feltűnő megjelenésű, elég nagy termetű kutya. Egész testét borító beborító, hosszú szőrzete miatt körvonalai alig láthatók. Fényes, hosszú szőre alatt dús aljszőrzet található, amely a nedvességtől, hidegtől, melegtől egyaránt óvja. Ez a sűrű, "vízhatlan" bunda lehetővé teszi, hogy télen-nyáron a szabadban éljen, ugyanakkor szemét eltakarja, ami az állatot egyáltalán nem zavarja, legfeljebb gazdáját, aki így nem gyönyörködhet kutyája kedves, hűséges tekintetében. Mozgása jellegzetes: poroszkál, vagyis egyszerre emeli fel az azonos oldali lábait. Alkatára még az is jellemző, hogy túlnőtt fara magasabb, mint a marja. Feje nagy, fejtetője domború. Állkapcsa hosszú és erős. Szeme leggyakrabban sötét. Füle kicsi, lelóg, a fejéhez simul, közepesen borítja szőr. Fogazata jól fejlett, erős. Nyaka közepesen hosszú, enyhe ívű, dúsan szőrös. Egyenes, de nem túl hosszú mellső végtagjait rendkívül hosszú, dús szőrzet takarja. Törzse viszonylag rövid, hátulsó végtagjai izmosak. A csánkja mélyen fekvő, dús szőr borítja. Mancsa kicsi, úgynevezett macskamancs, ugyancsak dús szőrű ez is. Farkát kunkorítják, de születhet rövid farokkal vagy farok nélkül is.

Viselkedése, tulajdonságai

Gazdájával és annak barátaival szeretetre méltó, nyugodt, játékos. Vidékies, mondhatnánk joviális külseje azonban ne tévesszen meg senkit, jobb ha rettegnek tőle a betolakodók! Hihetetlenül hűséges és ragaszkodó, mi több: féltékenységre hajlamos. Nem szereti a magányt, mindig és mindenütt a gazdája mellett érzi jól magát. Jellemző rá furcsa, bizarr, reszketeg ugatása.

Története

Körülbelül kétszáz-háromszáz évvel ezelőtt határozták el a nyugat-angliai juhtenyésztők, hogy kialakítanak egy szívós, mozgékony, intelligens pásztorkutyafajtát. Így jött létre az Óangol pásztorkutya, más néven bobtail. Csakúgy, mint a többi nyájőrző esetében, az óangol pásztorkutya kitenyésztésénél is az egyik alapkövetelmény az volt, hogy masszív felépítésű kutya legyen, hiszen nem terelni, hanem védenie is kellett az állatokat. A XVIII. században ilyen kutyákkal hajtották be a nyájakat a vásárokra, s mint "munkakutyák" után a gazdák is adómentességet élveztek. Angliában ekkortájt ugyanis a főurak kedvtelésből tartott kutyáira luxusadót róttak ki, s a "közönséges" házőrző vagy pásztorkutyák gazdái az egyszerű származás igazolásául levágták kutyáik farkát. Állítólag a bobtail innen kapta a nevét is, hiszen a tail farkat, a bob pedig igeként kurtítást jelent. Az Óangol juhászkutya pontos származása körül egyébként még ma is sok a vita. Egyesek szerint nem csupán régi típusú angol nyájőrző kutyák, hanem orosz agarak vére is csörgedez ereikben. Mások azt állítják, hogy inkább hasonlít az orosz juhászkutyára, az ovcsarkára hasonlít. S ez lehetséges is, hiszen az akkori kereskedők hajóin az ovcsarkák könnyen eljuthattak a szigetországba. A divat változásával természetesen változnak a tenyésztési követelmények is. A bobtail mai tenyésztéséről elsősorban a törekednek, hogy kutyáik külleme még szebb, még feltűnőbb és elegánsabb legyen, éppen ezért a minél hosszabb, szinte selymes szőrzetét részesítik előnyben.

Használhatósága

Kiváló őrzőkutya. Gyermekszeretete, segítőkészsége miatt ez a egykori pásztorkutya ma egyre közkedveltebb a sokgyermekes családok körében, főként Nagy Britanniában, Franciaországban, és az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban például "óvónéniknek" is hívják. Hazánkban is tenyésztik. Kertben és lakásban egyaránt tartható, de elsősorban falura, kertvárosba való kutya, ahol a nagy térségek nem akadályozzák a szabad mozgásban. Igénytelen, mindenhez gyorsan hozzászokik. Szőrzete ugyanakkor gondos ápolásra szorul. Tenyésztői szerint ugyan ez a szőrzet valamiképpen "öntisztuló", ezért sohasem fürösztik, de legalább kétnaponta alapos lekefélése mindenképpen ajánlatos.

Származási ország: Anglia

Eredeti feladata: juhászkutya

Marmagassága: 61 cm / 56 cm

Súlya: 28-36 kg

Jelleme

Az óangol juhászkutya értelmes, őszinte fajta, amely derűlátó egyszerűséggel tekint az életre. Készséges, engedelmes és szelíd, s igen figyelemre méltó alkalmazkodókészségről tehet tanúbizonyságot. Fiatalabb korában olykor kissé szilaj természetű, sőt ez később is előfordulhat. Kedves, gyengéd állat, nagyon szeret a gazdája és a családja társaságában lenni. Ha kifutón tartják, azt valószínűleg büntetésnek fogja tekinteni, mivel szüksége van a család közelségére. Bár ha veszélyt érez, hangos ugatással jelez, összességében nem tekinthető igazán éber kutyának.

Társas viselkedése

Általában barátságos, békés természetű kutya. Jól kijön más háziállatokkal, a többi kutyával és a gyerekekkel is. A látogatókat barátságosan üdvözli.

Szőrzetápolási igénye

Az óangol juhászkutya gondozási igénye meglehetősen nagy. Szőrzetét legalább hetente egyszer a bőréig át kell kefélni. Különösen nagy figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a szőrzet gubancolódásra hajlamos, például a lábakon. A vedlési időszakban több szőrzetápolást igényel, s nem ritkán egy fél vagy akár egy egész szemeteszsák is megtelik a levedlett szőrszálakkal. A fajtáról megkövetelt nagyobb farmagasságot a kiállításokon úgy hangsúlyozzák, hogy a farról előre fésülik a szőrt. A hallójáratokból mindig el kell távolítani a piszkot és a szőrszálakat. A szakállat és a bajuszt időnként meg is kell mosni, hogy elkerüljék a szőr elszíneződését. A lábujjak között rendszeresen el kell távolítani a szőrt. A fajta gondozási igénye annyira nagy, hogy a tulajdonosok egy része időnként rövidre nyíratja óangol juhászkutyája szőrét. Noha ez a megoldás még mindig jobb, mint ha egész életében gondozatlannak tűnne, nem árt elgondolkozni azon, hogy mi értelme egy hosszú szőrű kutyát venni, ha utána rövidre nyírják a szőrzetét.

Tanítása

A fajta nevelése során szelídségre és következetességre van szükség. Szeretne gazdája kedvében járni, és ritkán viselkedik domináns módon, ezért azok számára is alkalmas, akiknek nem sok tapasztalatuk van a kutyák nevelésében. Mivel a szőrzetápolás igen nagy szerepet játszik a fajta gondozásában, nagyon fontos, hogy a lehető legfiatalabb korban megkezdődjék az állat rendszeres kefélése. Ezzel ugyanis megakadályozható, hogy a kefélés minden alkalommal közelharccá fajuljon a későbbiekben, amikor a kutya sokkal nagyobbra és erősebbre nőtt.

Mozgásigénye

Az óangol juhászkutya mozgásigénye meglehetősen nagy, de nem okoz komoly gondot, ha időhiány miatt olykor kimarad a napi séta. A legtöbb ilyen kutya imádja a labdajátékokat, és az apportírozásban is igen ügyes.

Alkalmazásai

Fürgesége, engedelmessége és értelme miatt az óangol juhászkutya kiváló teljesítményt nyújthat a különféle kutyasportokban, főként ott, ahol a mozgékonyság a legfontosabb. Kiváló családi kutya, de feltétlenül figyelembe kell venni, hogy nagyon sok gondozást igényel.

Kategória: Őrző-védő kutyafajták / Angol, Brit kutyafajták