Pásztorkutyák
Ma a legtöbb pásztorkutya soha nem lát nyájat, családtagként él. Az ösztönei viszont megmaradtak, ezért az eredeti feladatból érthető meg a pásztorkutyák vérmérséklete és mozgásigénye.
A pásztorkutyák két egészen különböző munkát végeztek. A terelőkutya a nyájat mozgatja: összegyűjti, hajtja, egyben tartja, és közben a pásztor jelzéseire figyel. A nyájőrző kutya együtt él az állatokkal, és megvédi őket a farkastól, a medvétől vagy a tolvajtól.
Hol és miért alakultak ki: A nyájőrzők a ragadozókkal teli hegyvidékeken alakultak ki (Kárpátok, Balkán, Anatólia, Pireneusok), a terelők főleg Nyugat-Európában és a Brit-szigeteken, ahol a ragadozók megritkultak, és a fő feladat a nyáj mozgatása lett. Magyarország különösen gazdag pásztorkutyákban: a puli, a pumi és a mudi terelő, a komondor és a kuvasz nyájőrző fajta.
Miben mások, mint az átlagos kutya: Az átlagos kutyához képest a terelők rendkívül figyelmesek, gyorsan tanulnak, és szívesen dolgoznak együtt az emberrel. Ennek a másik oldala, hogy erősen reagálnak minden mozgásra: a futó gyereket vagy a biciklist is megpróbálhatják „terelni”, néha a sarkába csípve. A nyájőrzők ezzel szemben önállóak, és maguk döntenek, kevésbé engedelmesek, erősen védik a területüket, és gyakran éjszaka is ugatnak.
A terelők mozgásigénye jóval az átlag fölött van, a legaktívabb fajtáknál a brit kennelklub napi két óránál több mozgást ajánl. A séta önmagában kevés nekik, a fejüknek is munka kell: tanulás, kutyasport vagy keresőjáték. A nyájőrzőknek inkább a tér és egy őrizhető terület fontos. A legtöbb pásztorkutyának kettős, időjárásálló szőrzete van, amely évente egyszer-kétszer erősen vedlik. A puli és a komondor zsinórokba nemezelő szőre külön ápolást kíván.
Közös egészségügyi hajlamok: Több terelőfajtában, főleg a collie-féléknél és az ausztrál juhászkutyánál, előfordul egy örökletes génhiba (MDR1), amely miatt a kutya egyes gyógyszerekre érzékeny lehet. Ez genetikai teszttel kideríthető, és érdemes róla szólni az állatorvosnak. A nagyobb testű fajtáknál a csípő- és a könyökdiszplázia a jellemző hajlam.
A legnépszerűbb pásztorkutyák Európában: A német juhászkutya, az ausztrál juhászkutya (Franciaországban évek óta a legtöbbet regisztrált fajta), a belga juhászkutya és a border collie, amelyet sokan a legjobb terelőnek tartanak.
