kutyafajtak.hu        

(Orosz-) Észt kopó

Az észt kopó kedves, bújós, örökké vidám kutyafajta. Imádja az embereket. Hasonlít a beagle-re, éppúgy hiányzik belőle az agresszivitás, éppoly barátságos. Az észt kopóban viszont erősebb a munkakedv, a kitartás és a mozgásigénye is nagyobb. Kevésbé makacs, könnyebben tanítható. Ideális családi kutya, de csak azoknak ajánlható, akik megfelelően tágas, körülkerített teret és elegendő mozgást tudnak biztosítani számára.

Magyar / idegen név:Észt kopó, Észt Hound /
Eesti Hagijas, Estonian Hound
Származási hely / feladat:Észtország / Vadászkutya
Marmagasság / Súly:42 - 52 cm / 18 - 24 kg
Várható életkor / alomszám:12 - 14 év / 4-8 kölyök

Az észt kopó története

Az észt kopó az egyetlen olyan kutyafajta, ami Észtországban alakult ki. Itt egészen az I. világháborúig orosz és angol rókavadász kopókat alkalmaztak vadászatra. Ezek az idegen származású kopók helyi kutyákkal keveredtek, az 1920-as években pedig még finn kopók is részt vettek a kutyafajta kialakításában. Az észt kopó történetben nagy fordulatot jelentett 1934, amikor is törvényben tiltották meg az olyan vadászatot, ahol a kutyák marmagassága meghaladta a 45 cm-t. A törvényi előírás egyik oka az volt, hogy az észt erdők szerkezete miatt a nagy termetű kutyáknak nem veszik hasznát a vadászok, másrészt pedig szerették volna a nemzeti kutyafajta tenyésztését elősegíteni. Annak érdekében, hogy megfelelő méretű kutyát alakítsanak ki, beagle-t, svájci kopót, luzerni kopót és berni kopót vettek be a tenyésztésbe. Így jött létre a mai észt kopó. A Szovjetunióban 1954-ben jóváhagyták a kutyafajta szabványát. Miután Észtország visszanyerte függetlenségét, az Estonian Kennel Union 1998-ban felállította a standardot, és most azt szeretnék elérni, hogy az FCI is elismerje a fajtát.

Az észt kopó megjelenése

Az észt kopó megjelenése leginkább a beagle-re emlékeztető. Erős csontozata és jól fejlett izomzata van. Feje közepesen hosszú, arcorri része kissé szögletes. Szeme sötétbarna. Füle fejéhez simulva lelóg. Törzse hosszú, háta egyenes, ágyéka feszes, fara kissé lejt, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek. Farka lelóg, figyelő helyzetben kissé a hátvonala fölé emeli, a farok végének fehér színűnek kell lennie. Szőrzete rövid, sűrű. Színe fehér alapon fekete vagy barna foltos, illetve fehér alapon fekete és barna foltos. A foltok mérete és száma korlátlan lehet.

Az észt kopó jelleme, tulajdonságai

Az észt kopó jelleme kiegyensúlyozott, nyugodt. Intelligens kutyafajta, könnyen irányítható. Mindig boldog, mindig vidám és energikus. Barátságos és soha nem agresszív, sőt, inkább kissé félénk új helyzetekben. Ezért fontos odafigyelni a szocializációjára. Imádja, ha rá figyelnek az emberek. Nagyon gyengéd, szeret odabújni a gazdáihoz. Kitartó, gyors mozgású, kiváló szaglású, energikus munkakutya kitűnő állóképességgel.

Az észt kopó társas viselkedése

Más kutyákkal egyáltalán nincs gondja, hiszen a kopók eredetileg falkavadász kutyák, közöttük nem a versengés, hanem az összetartás dominált. Általában a macskákkal is jól kijön, főleg, ha kölyökkorban hozzájuk szokott. Mint a kopók általában, az észt Hound is rendkívül barátságos az emberekkel, nagyon fontos számára a velük való kommunikáció.

Az észt kopó tanítása

Az észt kopó tanítása igazán nem nehéz: könnyen alakítható, értelmes kutyafajta. Imádja a gazdáját, ezért szeret a kedvében járni, mindent megtesz neki, ami tőle telik. Mivel Észtországban kizárólag mezei nyúl és róka vadászatára használták, megtanítható arra, hogy ne vadásszon más állatokra. Amire figyelni kell: a hívásra visszatérés megtanítása. A vadászkutyának ugyanis nem könnyű parancsolni, ha szagot kap.

Az észt kopó mozgásigénye

Tartható lakásban, de jobb neki egy átlagos méretű udvaron. Az észt kopó mozgásigénye nagy: legalább napi 1,5 órás gyaloglásra van szüksége, ahol a kutya a láb mellett vagy a gazdája mögött tartózkodik. Szereti a hosszú erdei sétákat. Biztosítsunk neki olyan helyet, ahol kedvére szaladgálhat.

Az észt kopó alkalmazásai

Hajtóvadászatra alkalmas kutyafajta. Egyedül és falkában, sík vidéken és hegyvidéken is vadásznak vele. Emberszeretete, ragaszkodása, bújós természete miatt ideális családi kutya is lehet belőle, vidámságot visz a család mindennapjaiba – feltéve, ha tudunk számára elegendő mozgási lehetőséget biztosítani.

 

 

<h2>Az észt kopó története</h2><p>

 

Az észt kopó az egyetlen olyan kutyafajta, ami Észtországban alakult ki. Itt egészen az 1. világháborúig orosz és angol rókavadász kopókat alkalmaztak vadászatra. Ezek az idegen származású kopók helyi kutyákkal keveredtek, az 1920-as években pedig még finn kopók is részt vettek a kutyafajta kialakításában. Az észt kopó történetben nagy fordulatot jelentett 1934, amikor is törvényben tiltották meg az olyan vadászatot, ahol a kutyák marmagassága meghaladta a 45 cm-t. A törvényi előírás egyik oka az volt, hogy az észt erdők szerkezete miatt a nagy termetű kutyáknak nem veszik hasznát a vadászok, másrészt pedig szerették volna a nemzeti kutyafajta tenyésztését elősegíteni. Annak érdekében, hogy megfelelő méretű kutyát alakítsanak ki, beagle-t, svájci kopót, luzerni kopót és berni kopót vettek be a tenyésztésbe. Így jött létre a mai észt kopó. A Szovjetunióban 1954-ben jóváhagyták a kutyafajta szabványát. Miután Észtország visszanyerte függetlenségét, az Estonian Kennel Union 1998-ban felállította a standardot, és most azt szeretnék elérni, hogy az FCI is elismerje a fajtát.

 

<h2>Az észt kopó megjelenése</h2><p>

 

Az észt kopó megjelenése leginkább beagle-re emlékeztető. Izmos teste, erős csontozata és jól fejlett izomzata van. Feje közepesen hosszú, arcorri része kissé szögletes. Szeme sötétbarna. Füle fejéhez simulva lelóg. Törzse hosszú, háta egyenes, ágyéka feszes, fara kissé lejt, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, egyenesek. Farka lelóg, figyelő helyzetben kissé a hátvonala fölé emeli, a farok végének fehér színűnek kell lennie. Szőrzete rövid, sűrű. Színe fehér alapon fekete vagy barna foltos, illetve fehér alapon fekete és barna foltos. A foltok mérete és száma korlátlan lehet.

 

<h2>Az észt kopó jelleme, tulajdonságai</h2><p>

 

Az észt kopó jelleme kiegyensúlyozott, nyugodt. Intelligens kutyafajta, könnyen irányítható. Mindig boldog, mindig vidám és energikus. Barátságos és soha nem agresszív, sőt, inkább kissé félénk új helyzetekben. Ezért fontos odafigyelni a szocializációjára. Imádja, ha rá figyelnek az emberek. Nagyon gyengéd, szeret odabújni a gazdáihoz. Kitartó, gyors mozgású, kiváló szaglású, energikus munkakutya kitűnő állóképességgel.

 

<h2>Az észt kopó társas viselkedése</h2><p>

Más kutyákkal egyáltalán nincs gondja, hiszen a kopók eredetileg falkavadász kutyák, közöttük nem a versengés, hanem az összetartás dominált. Általában a macskákkal is jól kijön, főleg, ha kölyökkorban hozzájuk szokott. Mint a kopók általában, az észt Hound is rendkívül barátságos az emberekkel, nagyon fontos számára a velük való kommunikáció.

 

<h2>Az észt kopó tanítása</h2><p>

 

Az észt kopó tanítása igazán nem nehéz: könnyen alakítható, értelmes kutyafajta. Imádja a gazdáját, ezért szeret a kedvében járni, mindent megtesz neki, ami tőle telik. Mivel Észtországban kizárólag mezei nyúl és róka vadászatára használták, megtanítható arra, hogy ne vadásszon más állatokra. Amire figyelni kell: a hívásra visszatérés megtanítása. A vadászkutyának ugyanis nem könnyű parancsolni, ha szagot kap.

 

 

<h2>Az észt kopó mozgásigénye</h2><p>

 

Tartható lakásban, de jobb neki egy átlagos méretű udvaron. Az észt kopó mozgásigénye nagy: legalább napi 1,5 órás gyaloglásra van szüksége, ahol a kutya a láb mellett vagy a gazdája mögött tartózkodik. Szereti a hosszú erdei sétákat. Biztosítsunk neki olyan helyet, ahol kedvére szaladgálhat.

 

<h2>Az észt kopó alkalmazásai</h2><p>

 

Hajtóvadászatra alkalmas kutyafajta, egyedül és falkában, sík vidéken és hegyvidéken is vadásznak vele. Emberszeretete, ragaszkodása, bújóssága miatt ideális családi kutya, vidámságot visz a család mindennapjaiba – feltéve, ha tudunk számára elegendő mozgási lehetőséget biztosítani.

Kategória: Kopók / Észt kutyafajták

Források: Wikipedia & fórumok & tenyésztők;
Szinák János-Veress István: A világ kutyái 1-2.
Szinák János-Veress István: Kutyakalauz
Esther Verhoef: Nagy kutya enciklopédia
Eva-Maria Krämer: Elektra kutyakalauz