kutyafajtak.hu

Berni kopó kutya

View the embedded image gallery online at:
https://kutyafajtak.hu/berni-kopo-kutya#sigProId35fe35a7a0

Ez a kutyafajta valószínűleg már a római időkben is létezett, elterjedése épp a hódító légióknak köszönhető. A 15.századi Svájcból jutott el más európai országokba. 1882-ben állították fel a standardot és egyben az akkor létező típus közti apró különbségeket. A thurgaui kopó teljes eltűnése után 1933-ban kialakított új standard szerint a négy változat különbsége a szőrszínükben rejlik.

Testi adottságok

Közepes termetű, erős. A kan 49-59 cm, a szuka 47-57 cm magas. Feje finom vonalú, hosszúkás. Pofája szintén hosszú, de nem hegyes, orrtükre fekete, nagyméretű, stopja nem túl kifejezett. Szeme nagy, ovális, barna színű. Fülei hosszúak, keskenyek, befelé kunkorodnak. Mind a négy változat szőre rövid, egyenes, sűrű, fej- és fültájékon finomabb, színe különböző:

  • Berni kopó: fehér, fekete foltokkal, nyereggel. Szem- és arckörnyékén, valamint a fülek belső részén vörös tűzéssel. Lehet spriccelt is.
  • Jurai kopó: cserszínű, háta fekete, de lehet matt fekete vagy fekete, a szem tájékán, az arcon és a végtagokon cserszínű foltokkal.
  • Luzerni kopó: kék színű, elszórtan fekete fehér spriccelt, vagy fekete foltos. Mindegyik változat arcán és szeme körül jelen van a vörös tűzés.
  • Schwyzi kopó: fehér alapon narancssárga foltokkal vagy narancsszín nyereggel.

Jellem és alkalmazkodóképesség

Lendületes, életvidám, érzékeny kutya. Közvetlen gazdájához végtelenül hűséges, a környezetében élőkkel barátságos. Időnként hajlamos a csökönyös viselkedésre, mégis könnyen tanul.

Gondozás és testmozgás

Külsejének rendben tartása nem igényel különösebb munkát, elegendő három naponta átfésülni a bundáját. Testmozgásra gyakran van szüksége, biztosítsunk számára időt és teret a futkározáshoz. Hajlamos a kóborlásra.

Leírása

Közepes nagyságú, hosszú törzsű, karcsú kutya. Feje hosszúkás, keskeny. Szeme sötétbarna. Füle hosszú, ráncos, lelóg. Nyaka izmos, lebernyeg nélküli, háta szilárd, egyenes, ágyéka feszes, mellkasa mély, kissé keskeny. Végtagjai párhuzamosa, erős csontozatúak, mancsa kerekded. Farka közepesen hosszú, lelóg; munka közben kissé ívbe görbíti. Szőrzete rövid, dús. Színe fehér-fekete-cserbarna. Marmagassága legalább 40 cm; testtömege 15-18 kg.

Eredete

Svájci fajta; a svájci kopóból alakították ki a berni tenyésztők.

Tulajdonságai

Kitartó, gyors futású, kiváló szaglású, értelmes, nyugodt, kellemes természetű eb.

Alkalmazása

Hajtókutya; természetes ösztönének engedelmeskedve élénk ugatással üldözi a vadat.

Kategória: Kopók / Svájci kutyafajták

Források: Wikipedia & fórumok & tenyésztők;
Szinák János-Veress István: A világ kutyái 1-2.
Szinák János-Veress István: Kutyakalauz
Esther Verhoef: Nagy kutya enciklopédia
Eva-Maria Krämer: Elektra kutyakalauz