Rövid szőrű tacskó kutya
https://kutyafajtak.hu/rovid-szoru-tacsko-kutya#sigProId96866ecf76
Általános leírása
Színe: lehet egyszínű (vörös, cservörös, sárga), kétszínű (fekete-gesztenye, szürke vagy barna alapon cservörös jegyek a szemek fölött, a pofa szélén, az alsó ajkakon, a szügyön, a fülek belső szélén, a végtagok belső, hátulsó oldalán, a mancsokon és a farok alján), illetve harlekin (világosszürke, világosbarna, egérszürke, és ritkán fehér alapon egyenlőtlen sötét, sárga, vörös vagy fekete pöttyök, illetve foltok, esetleg csíkok). Marmagassága: 16-27 cm. Súlya: 3,5-9 kg. Basset típusú, rövid lábú, alacsony, hosszú eb. Feje hosszú, hegyesedő. Arcorri része könnyedén hajlott. Orrtükrének színe a szőrzet szerint változik. Állkapcsa erős, fogai nagyok, ollós harapásúak. Szeme középnagy, ovális, barnásvörös, barnás is lehet. Füle lelóg, a vége lekerekedő. Nyaka izmos, lebernyegmentes, hosszú. Háta rövid, szilárd; ágyéka széles, izmos. Mellkasa domború, nagyon hosszú. Hasa felhúzott. Végtagjai erősek, egyenesek. Mancsa erős, széles, ívben hajló ujjai szorosan záródnak; karmai sötétek. Farka nem túl hosszú, vékony, sose tartja magasan. Szőrzete sima, rövid, sűrű, fényes, testhez simuló.
Viselkedése, tulajdonságai
Értelmes. Nem csupán arról van szó, hogy könnyen tanul, hanem arról, hogy "gondolkodik". Legendákat mesélnek arról a tacskóról, amelyik rájött, hogy hogyan kell kinyitni a kennelajtó különböző zárait, ki is szabadult, az első dolga az volt, hogy odamenjen a szukák kenneléhez, és az ottani ajtót is kinyissa. Annak ellenére, hogy nem agresszív, ha felmérgesítik, életre-halálra küzd. Kemény kutya, de neveléssel finomítható. Vidám, mozgékony, eleven, a gyerekeket nagyon szereti. Sok ember ideges kutyának tartja, mert nem szereti, ha idegenek foglalkoznak vele, ez azonban csak fokozza használati értékét.
Története
Eredete a rövid lábú, hosszú háta egyiptomi kutyákra vezethető vissza. Találtak egy szobrot, amely Egyiptom egyik uralkodójának három kutyájával együtt ábrázoltak. Az egyik egy hosszú testű kutya a Tekal. Ez a név mindenesetre nagyon hasonlít a mai német elnevezésére, ami nem más, mint teckel. A legelső, legrégibb adatok egyébként a görbe lábú tacskóról ismeretes Xenophónak köszönhetjük. Az általa leírt Canis castorius a görögök előtt már ismeretes bronzeb volt. Érdekes módon a régi római kynológusok nem tesznek róla említést, római kori emlékeken. Európában annál jobban nyomon követhető azoknak a kicsi kutyáknak az útja, amelyekből a tacskó kialakulhatott. Elsősorban régi gobelin faliképeken láthatók ilyesmi kutyák. Különösen a IX. és XV. századi német törvények, feljegyzések emlegetik viszonylag sűrűn. Legtöbben helyen Bibar-Hund néven szerepel, azt írják róla, hogy föld alatti vadászatra használták. A francia Du Feruilleux 1573-ban basset történetét leírva említi, hogy a francia basset, és a német bronzeb egy fajtájához tartozik, de hajtóebre tenyészették át őket. Szászországban és környékén 100-120 évvel ezelőtt sok bronzeb élt. Németországban ugyancsak elsősorban föld alatti munkájuk volt, különböző források nyomán úgy tűnik, hogy különböző tenyésztörzsek lehettek, amiket nehézre és könnyűre, színűk szőrzetük szerint sima vagy rövid, szálkás és hosszú szőrűekre osztottak; a két utolsó változat biztosan keresztezéséből származik, és kb.: 80-90 év óta tenyésztik tisztán. Mindenesetre tenyésztése során a tacskó sokat változott. Sokkal könnyebb, elegánsabb lett. Amikor pl.: Angliába került, nehézkes, viszonylag nagy testű 15 kg-os kutya volt, holott a mai "nehéz" tacskó 7-9 kg súlyú.
Használhatósága
A tacskó minden változata kitűnő vadászeb. Mezei vadászatokra, vércsapára, kotorékmunkára jól használható. Remekül ás. Éppen ezért szinte lehetetlen kifutókban tartani, mert könnyen kiássa magát, ha nem betonozzák le az alját. Öblös mély ugatásuk jó őrző-, jelzőkutyára vall. Az időjárás viszontagságait jól tűri -lakásban kertben egyaránt jól tartható. Sajnos gyakran látni kövér, lusta, menni is alig tudó tacskókat. Az igazi "tacsi" viszont semmit sem szeret jobban, mint egész nap rohangálni.
Tacskó
Származási ország: Németország
Eredeti feladata: vadászkutya
Mellkasméret és súly
Tacskó: 35 cm; 9 kg;
Törpetacskó: 30-35 cm; 5-7 kg;
Kaninchen (jelentése: kisnyúl): 30 cm; 4 kg
Jelleme
A tacskó eleven, közismerten értelmes, találékony és okos kutya. Nem a legengedelmesebb fajta, az akaratossága néha már komikus. A tacskó csupa ellentét. A terepen bátor, szívós és kitartó, odahaza azonban szereti a megszokott kényelmet, nagyon vágyik a figyelemre, és szemmel láthatóan kétségbe esik, ha szigorúan beszélnek vele. Ragaszkodik a gazdájához, és nem szereti, ha magára hagyják, bár hajlamos arra, hogy vadászösztöne hatására magányos felfedezőutakra induljon. A tacskó többnyire energikus és mozgékony, de nem szilaj. Csak akkor ugat, ha ismeretlen zajokat hall, s ha igazán bátor, meg is kísérli megállítani a betolakodót. Kiváló a szimata. Viselkedésére a rendíthetetlen eltökéltség jellemző: ha egyszer elhatároz valamit, rendkívül ügyesen tudja manipulálni gazdáját a cél elérése érdekében.
Társas viselkedése
A tacskó számára mindig a családja az első, s az idegenekre nem sok időt veszteget. Ez az idegenekkel szembeni tartózkodó viselkedésében is megmutatkozik. Ha hozzászoktatták a gyerekekhez, általában jól kijön velük, de azt nem tűri, hogy játékszerként bánjanak vele. Mivel hiába várnánk, hogy az egészen kicsi gyerekek ezt figyelembe vegyék, a tacskó inkább az olyan családok számára alkalmas, ahol a gyerekek már valamivel idősebbek. A többi kutyával rendszerint békésen megfér, de ha kell, nem riad vissza a harctól sem. Erős vadászösztön miatt nem célszerű más kis termetű háziállatokkal, például nyulakkal együtt tartani. A macskákkal viszont együtt tud élni, feltéve, hogy kölyökkorától kezdve hozzászokott a jelenlétükhöz.
Szőrzetápolási igénye
A rövid szőrű tacskó szőrzete nem különösebben igényes gondozás szempontjából. Elég időről időre átdörzsölni egy puha gumikefével vagy gumis kopókesztyűvel, ami jól eltávolítja az elhalt és kilazult szőrszálakat. A szálkás szőrű tacskó szőrzetét évente átlagosan kétszer kell kiszedetni. A fej szőrzetének minél rövidebbnek kell lennie. A szőrzet kiszedése mellett időnként át is kell kefélni az állatot egy erős sörtéjű kefével. A hosszú szőrű tacskót elég időnként átkefélni, főként a gubancolódásra hajlamos területeken. A hosszú szőrű és a szálkás szőrű változatoknál időnként le kell nyírni a szőrt is, mivel abban megakadhatnak a tüskék és apró kövek. Minden tacskónál rendszeresen kell ellenőrizni a hallójáratot, és szükség esetén meg is kell tisztítani egy megfelelő oldattal. A karmait röviden kell tartani. A tacskó általában szeret enni, és könyörgő tekintetével sokszor sikerül a kelleténél több ételt kicsalnia a gazdájától. Nem szabad engedni neki, mert az elhízott tacskó nem egészséges. A súlyfelesleg túlzottan megterheli az állat hosszú hátát, és egyéb egészségügyi problémákat okoz.
Tanítása
A tacskó meglehetősen független gondolkozású, akaratos kutya, amelynek vérmérséklete miatt következetes nevelésre van szüksége. Kellő türelemmel és megértéssel sok mindenre meg lehet tanítani, de soha nem fogja szolgai módon követni gazdája parancsát. Ha úgy érzi, hogy igazságtalanul büntették meg, az nagyon felzaklatja, és ilyenkor hosszabb ideig is duzzoghat. Nem árt már kicsi korában elvinni egy színvonalas kölyöknevelő tanfolyamra, majd utána is néhány szinten tartó foglalkozásra. Sokat segít a tacskó jellemének fejlődésében, ha kölyökként minél többféle emberrel, állattal és helyzettel ismertetik meg.
Mozgásigénye
Noha ez a kutya szívesen kíséri el gazdáját hosszabb sétákra is, általában jól alkalmazkodik a körülményekhez. Ajánlatos gondoskodni arról, hogy sokat mozogjon, mivel ez segít kondíciója megőrzésében. Ha a gazdája engedi, hogy a tacskó póráz nélkül szaladgáljon a szabadban, a kutyából előtörhet a vadászösztön, s megeshet, hogy hirtelen elrohan valamerre. Ugyanezen okból a kutya nem mindig tartja tiszteletben a kert határait sem, így mindenképpen fontos a megbízható kerítés. Általában erős és egészséges kutya, amely hosszú ideig élhet, de hosszú háta miatt lehetőleg kerülnie kell a lépcsőn való járást és túltáplálást is.
Alkalmazásai
A tacskóval még ma is sok országban vadásznak, és számos vadászati versenyfeladatra is betanítható. Ennek ellenére főleg társként tartják. Hosszú háta miatt nem alkalmas a kutyás sportokra, például az ügyességi próbákra vagy a labdázásra (flyball), akaratossága miatt pedig az engedelmességi próbákra való felkészítésben sem tud kellő lelkesedéssel részt venni.
Egyéb tudnivalók
A fajtacsoport őse a rövid szőrű tacskó volt; a hosszú szőrű és a szálkás szőrű változat más fajtákkal való keresztezések eredményeként alakult ki. Időnként előfordul, hogy az alomból egy-két kölyök a szülőktől eltérő változatú lesz. Ha kétség merül fel a felnőtt állat méretét illetően, akkor a kölyök mögött kell megmérni a mellkasát, és szükség esetén az eredménynek megfelelően kell módosítani a kutya törzskönyvét.
gyéb: A tacskó vagy dakszli rövid lábú kópéktól származik. A rövid láb megkönnyíti a sűrű növényzetű területek átkutatását, be tud mászni a borz vagy rókaodúkba, ráadásul a lassúbb kutyát a vadász könnyebben tudja követni is. A meglepően sokoldalú telivér vadászkutya a föld alatt merészen küzd a róka és az őt termetét tekintve messze felülmúló borz ellen, hangosan vadászik, kajtat, kitűnő teljesítményt nyújt vércsapán, sőt még vízi munkára is használható. Vadászszenvedélye ellenére kedvelt házi- és családi kutya. A bohóc, az imposztor, a komédiás a kutyák között soha nem unalmas, mimikája utánozhatatlan. Pontosan tudja, hogyan csavarhatja gazdáit az ujja köré. Gyengéd, tapintatos vagy pimasz és rámenős, ahogy a helyzet éppen megköveteli. Az éber, nagyon is védekezni kész tacskó tudja, hogyan szerezzen tekintélyt magának. Mivel munkája közben magára van utalva, nem szabad engedetlenségként értelmezni, hogy szeret önállóan dönteni. Szeretettek, következetes nevelés esetén a tacskó is engedelmes lakótárs. A gond az, hogy úgy tűnik, gazdáik a tacskó bája miatt gyakran minden elvükről elfeledkeznek! A legnépszerűbb a szálkás szőrű, őt követi a hosszú és a rövid szőrű változat
Szín hosszú és rövid szőrű: egyszínű vörös, vörösessárga, sárga tisztán vagy feketével keverve; kétszínű mélyfekete vagy barna rozsdabarna vagy sárga jegyekkel; foltos (tigris, csíkos): sötét alapszín (fekete, vörös, szürke) fehér foltokkal; vörös vagy sárga sötétebb csíkozással; más színű: minden más szín a fehéren és az egyszínű feketén kívül. A szálkás szőrű túlnyomórészt aguti, azaz vadas színű, egyébként mint a hosszú és a rövid szőrű.
Kategória: Tacskók / Német kutyafajták