Lhasa apso kutya / Oroszlánkutyácska
https://kutyafajtak.hu/lhasa-apso-oroszlankutyacska#sigProId99b1e2cea5
Általános leírása
Színe: oroszlánszín minden arany-, homok-, méz-, palaszínű árnyalat, sötétszürke, ezüstszürke, fekete, fehér, barna és többszínű. Marmagassága: 25-28. Súlya: 5-7 kg. Ez a "minikutya" talán még kisebb egy árnyalattal, mint a si-cu. Mivel azt tartják róla, hogy ez a fajta a tibeti oroszlánkutya, elsősorban az arany színű példányokat kedvelik. Szőrzete hosszú, de nem olyan földet seprő, mint a si-cu esetében, sűrű, egyenes, merev. Feje nagy, erős szakáll- és szemöldökszőrzet jellemzi. Koponyája keskeny; arcorri része rövid; orrtükre fekete. Szeme sötét, közepes nagyságú. Füle nem olyan hosszú és dús szőrű, mint sicu-é, de ugyanúgy lelóg. Általában a sötét szőrrel borított fülű példányokat kedvelik. Állkapcsa erős, felső metszőfogai ollósan záródnak az alsókkal. Nyaka izmos, sűrű szőrzet takarja. Háta hosszú, izmos; ágyéka erős. Farka hátára visszahajlik, és előfordulhat, hogy kunkorodik. Mellső végtagjai a hosszú szőrzettől nem is láthatók. A combjai erősek; mancsa egyenes, rajta a szőrzet sűrű.
Viselkedése, tulajdonságai
Bátor, harcias, energikus kutya. Nála nagyobb kutyákat is megugatja. Gazdájához ragaszkodik, de önálló, és gyors mozgású, fürge.
Története
Angliában tibeti terriernek is nevezik (Lhasza Tibet fővárosa volt). Több mint negyven éven át az apsót és a si-cut összekeverték, de a valódi tibeti kutya az apso, feltehetően a si-cu Nyugat-Kínából származik. A dalai láma aposokat ajándékozott a külföldi országok magas rangú személyeinek. A fajta eredetéről többféle elképzelés is létezik. Az egyik szerint a tibetiek ezt a kutyát "Apso Seng Kye"-nek nevezték - vagyis ugató oroszlánnak. Egy másik elmélet szerint az apso szó a tibeti kecske avagy kecskeféle "rapso" szóból származik. A fajta képviselői először 1930-ban jelentek meg Angliában. A Tibeti Fajták Tenyésztőinek Szövetsége 1934-ben alakult, hogy megkísérelje rendezni a fajták "határvitáját". Nem sok sikert értek el. Egyesek például az apsót máig is terriernek tartják.
Használhatósága
Ritka fajta: hazánkban is csak nemzetközi kiállításokon lehet látni. Tenyésztői szerint tartása nem okozhat nagyobb gondot; meglepően igénytelen, ellenálló, nem rágcsál, nem okoz kárt a lakásban, helyét hamar megszokja. Viszonylag könnyen alkalmazkodik a legkülönfélébb körülményekhez is. Nem zajos, az idegen látogatók érkezését rövid, heves ugatással jelzi. Jellegzetes szobakutya. Hosszú szőrzete ápolást igényel.
Lhasa apso
Származási országa: Tibet
Eredeti feladata: öleb
Jelleme
A lhasa apso nyugodt, méltóságteljes kutya. Általában ugyan nem zajos, de ha látogatók érkeznek, vagy valami szokatlant észlel, ugatással jelez. Eléggé önálló, magabiztos természetű, és egyfajta nemesség sugárzik belőle. Igen nagy az önbizalma, és nagyon higgadt is. Szereti a társaságot, de nem tapad rá mindenáron gazdájára.
Társas viselkedése
Ez a kutya jól megfér a többi kutyával, s ha megfelelő volt a nevelése és a szocializációja, akkor a macskákkal is békésen együtt tud élni. Azon családok számára, ahol nagyon kicsi vagy igen vad gyerekek vannak, talán nem a legjobb választás, bár az átlagos lhasa apso jól kijön a nagyobb és nyugodtabb természetű gyerekekkel, akik nem bosszantják. Sem a gyerekektől, sem a kutyáktól vagy macskáktól nem hagyja magát megfélemlíteni. Az idegenekkel szemben óvatosan viselkedik.
Szőrzetápolási igénye
Ez a fajta igen alapos szőrzetápolást igényel. Bundáját hetente legalább egyszer át kell kefélni és fésülgetni. Ezt a műveletet nagyon figyelmesen kell végezni, ügyelve arra, hogy ne csak a látható fedőszőrzet gubancait bontsák ki, hanem az aljszőrzetét is. A kefélés során nem szabad túl nagy erőt kifejteni, mivel a szőrszálak viszonylag könnyen szakadnak. Van egy különleges oldat, amelynek alkalmazása segít megakadályozni a szőr túl törékennyé válását. A kiállításokon versenyeztetett kutyák szőrzete jóval több figyelmet igényel, mint az egyszerű családi kutyáké. A kiállításokon nagyon fontos a hosszú, jól ápolt szőrzet, ám azt nem könnyű megfelelő állapotba hozni. A kedvencként tartott lhasa apso szőrzetét néha rövidre nyírják, ami azonban még indig jobb, mint ha hagynák összegubancolódni. Rendszeresen ellenőrizni kell a szemét, nincs-e benne piszok, és nem irritálják-e a szem környékén növő szőrök. A talppárnák közt növő szőrt le kell vágni, a füleket pedig tisztán kell tartani.
Tanítása
A többi keleti fajtához hasonlóan a lhasa apso is kissé makacs természetű, s megvan a maga akarata. Elég értelmes ahhoz, hogy megértse gazdája szabályait, de ha nem látja értelmüket vagy más elképzelése van a dolgokról, akkor a maga feje után fog menni. Nem szabad azt várni tőle, hogy mutatványokat adjon elő pusztán gazdája kedvéért: ilyesmire csak akkor kapható, ha ő is élvezi. Fejlődését célszerű a helyes viselkedés jutalmazásával irányítani, s a nevelés során mindig egyértelműnek kell lenni. A goromba, szidalmazó szavak nagyon mélyen megbánthatják: a kutya ilyenkor idegesen és sértetten visszahúzódik.
Mozgásigénye
A lhasa apso mozgásigénye átlagos. Elég otthonülő természet, nem nagyon hiányolja a hosszú sétákat, ezért különösen alkalmas a városi lakásokban élők számára.
Alkalmazásai
A lhasa apso nagyszerű kutya azoknak, akik értékelni tudják sokszor kifürkészhetetlen természetét, és akik nem bánják hosszabb szőrét. Független természete miatt ez a kutya nem alkalmas a sportoltatásra.
Egyéb: A régi Tibet arisztokráciájának kedvence, amely még ma is nagyra értékeli, ha a család középpontjában állhat. A lhasa apso minden idegennel bizalmatlan, de családjában ragaszkodó és gyengéd, anélkül hogy büszke személyiségét feladná. Vidám szobakutya, amely azonban szereti a kiadós sétákat. Sűrű, hosszú szőre intenzív gondozást igényel.
Kategória: Ölebek, házi kedvencek / Tibeti kutyafajták | Kínai kutyafajták