Angol szetter kutya

Általános leírása

Színe: leggyakoribb a fekete- fehér foltos, de előfordul sárga-fehér, májszínű, egyszínű fehér, illetve háromszínű (fekete-fehér-sárga) változatban is, kisebb-nagyobb foltokkal vagy sűrű pöttyökkel. Marmagassága: 65-68 cm (kan), 61-65 cm (szuka). Súlya: 25-32 kg. Rendkívül elegáns megjelenésű kutya. Hasonlít a pointerre, csak hosszú szőrű. Feje szikár és hosszú, koponyája ovális. Pofája mérsékelten mély, orra széles. Orrtükre fekete vagy barna, a szőrzet színe szerint. Állkapcsa erős. Fogai szabályosak, fejlettek, ollósan záródnak. Szeme sötét mogyoróbarna, értelmes tekintetű. Füle közepes nagyságú, lelógó, fejhez simuló, hegy V alakú, s bársonyos, finom szőrzet borítja. Nyaka hosszú, izmos, szikár, lebernyeges. Mellkasa mély, könyökig ér. Háta, rövid, egyenes, izmos. Ágyéka széles, erős, enyhén ívelő. Hasa felhúzott. Farka középhosszú, csánkig ér, enyhén íves vagy görbe kard alakú; sohasem kunkorodik. Hátulsó lábai párhuzamosak, a csípőtől a csánkig hosszúak. A csánk erős. Mancsa ovális, domború, zárt és tömör. Ujjai között a szőrzet finom, sűrű, selymes. Szőrzete a fején, lábainak elülső felületén, valamint a fülek hegyén rövid, finom. Teste többi részén a szőrzet mérsékelten hosszú, hullámos, selymes; lábainak hátulsó felületén zászlót alkot, míg leghosszabb a farkának alsó oldalán.

Viselkedése, tulajdonságai

Barátságos, értelmes, rendkívül kezes állat. Könnyen tanítható. Nem verekedős, de nem is gyáva. Gyors mozgású. Szaglászása bámulatos, és magasra tartott orral keres. Sokan azt állítják róla, hogy túlzottan kedveskedő. Kitűnő vadászkutya; szinte semmit sem vesztett ősinek értékéből.

Története

Nagy múltú kutya. Egy John Harris által 1485-ben aláírt szerződés szerint az illető úr elvállalta, hogy "Hat hónapig gondozásba vesz egy (bizonyos) spánielt, hogy a foglyokat, fácánokat és más vadat feküdjön, tíz shilling törvényes angol pénz fizetség ellenében." Ez a történet egyúttal a fajta nevének a megfejtése is, tudniillik a kutya "fekvő spániel" volt ("shetting spaniel"), ezt később "shetter"-re rövidítették, majd hozzáadták az angol előnevet, hogy megkülönböztessék azoktól a fajoktól, amelyeket a kontinensen időközben kifejlesztettek. A követelmény ugyanis az volt, hogy a kutya fekve jelezze a vadat - először a hálózás, majd később a lövés céljából. A régi időkben az angol szetter korántsem volt olyan elegáns, sem pedig olyan fürge lábú, mint ma. Korszerű küllemét Edward Laveracknek köszönheti, aki 1825-ben megvásárolt egy kant és egy szukát, majd ezeket rendkívül nagy gonddal és körültekintéssel tenyésztette. Nem sokkal később egy másik tenyésztő Purcell Llewllyn is megpróbálkozott a fajta tenyésztésével, sőt a tőle származó kutyák még nagyobb sikereket arattak, mint a Laverack-féle szetterek. Állítólag Angliában még mint is gyakran hallható olyan megkülönböztetés, hogy "Laverack"- és "Llewellyn"-szetterek, mintha két különböző törzs lenne, holott erről szó sincs, csupán két hosszú lejáratú tenyészprogramról. Az Egyesült Államokban és Kanadában a szetter az egyik legnépszerűbb vadászkutya, különösen a szárnyas-vadász csoportokban. Angliában a nyílt terep hiánya kicsit csökkentett a népszerűségén. Messzire "kivadásznak" ugyanis a vadász előtt jobbra-balra keresve a vadat, s amint meglátják, a hagyományos módon jeleznek... Az orrukat magasra tartva, egyik mellső lábuk félúton a levegőben, mintha azt akarnák jelezni, hogy futás közben "mozdulatlanná merevedtek", azután a vadász jelzésére centiméterenként kúsznak előre, lassan, fokozatosan, amíg a vad nem bírja tovább idegekkel, s menekülni próbál. A többi már a vadász dolga.

Használhatósága

Az angol szettert mint vadászkutyát szinte mindenütt a világon nagyra becsülik. Lakásban és kertben egyaránt tartható. Sok helyen kedvencként is bevált nagyon simulékony természete miatt.

Angol szetter

Származási országa: Anglia

Eredeti feladata: vadászkutya

Marmagassága:

Súlya:

Jelleme

Barátságos, nagyon szelíd, kedves érzékeny fajta. Értelmes és társaságkedvelő, nagyon erősen kötődik a család tagjaihoz. Tévedhetetlenül érzékeli a lakásban uralkodó hangulatot, s legjobban a harmonikus, békés környezetet kedveli. Erős akarata van ezért olykor meglehetősen makacs tud lenni. Nagyon keveset ugat.

Társas viselkedése

Nagyon szereti a társaságot, s az agresszivitás teljesen idegen tőle. Nemre való tekintet nélkül igen jól kijön a fajtársaival. A macskák és egyéb háziállatok társaságában is jól érzi magát, feltéve, hogy megfelelő volt a szocializációja. A gyerekekkel szemben készséges és türelmes - olyannyira, hogy a gazdájának figyelnie kell, nehogy a kicsik visszaéljenek a kutya szelídségével. Az angol szetter nagyon szereti az embereket; a látogatók érkezését ugatással jelzi, de aztán barátságosan fogad mindenkit.

Szőrzetápolási igénye

Az angol szetter szőrzetét rendszeresen kell ápolni. Az elöregedett, "tüskéssé vált" vagy túl hosszúra nőtt bundát időnként le kell nyíratni, emellett hetente egyszer vagy kétszer alaposan át is kell kefélni. Rendszeresen le kell vágni a fül lebenye alatt növő szőrt - ez azért fontos, hogy a hallójárat megfelelően szellőzzön, és ne gyulladjon be. A kiállításokon versenyeztetett kutya jóval több ápolást igényel, és a szőrzetét gyakran kell nyírni.

Tanítása

Könnyen tanítható fajta, ha a gazdája tisztában van az angol szetter természetének akaratos oldalával is. Következetes, egyértelmű és szeretettel teli nevelésre van szüksége. A túlzott szigorúság nem célravezető, sőt annyira annyira makaccsá teheti a kutyát, hogy az a végén már egyáltalán nem lesz hajlandó engedelmeskedni a parancsoknak. Ha ez bekövetkezik, az eb csak hosszú idő múltán lesz hajlandó újra nyitni a gazdája felé.

Mozgásigénye

Az angol szetternek eléggé sok mozgásra van szüksége. Rendszeres, hosszú sétákat kell vele tenni, de ha már a befejeződött a növekedése, az is jó megoldás, ha együtt fut a gazdájával. Ez a fajta általában nem kötődik túl erősen a territóriumához, ezért ügyelni kell rá, hogy a kert jól be legyen kerítve, és csak ott szabad póráz nélkül futtatni, ahol ez tökéletesen biztonságos.

Alkalmazásai

Noha hagyományosan vadászkutyának tenyésztették, az angol szetter manapság már ritkán jár vadászni. Annál gyakoribb vendég a kutyakiállításokon, ahol kecses mozgásával és elegáns megjelenésével sok esetben a legnépszerűbb résztvevők közé tartozik. A fajta átlagos képviselőjét nem érdemes sportoltatni.

Kategória: Szetterek, Retriverek / Angol, Brit kutyafajták