Yorkshire terrier kutya

Története

Ki hinné erről az ebről, hogy valaha vadászkutya volt? A fajta története alig száz éves. Yorkshire-i munkások tenyésztették ki. Ősei között szerepel az angol terrier, valamint a Paisley, a skye és a manchester terrier. Mindez persze csak találgatás, mert a fajta megalapozói féltve őrizték tenyésztői titkaikat. Sikerrel. :) Az kétségtelen, hogy a XIX. században a yorkshire-i malmokban patkányfogó volt. 1898 óta számít önállónak. Angliában a harmadik legnépszerűbb fajta. Az USA-ban csak a 17., de ha figyelembe vesszük, hogy csak 116 fajtát tartanak nyilván, ez is előkelő helyezés.

Megjelenése

Színe: acélkék és csersárga. Marmagassága: 20-25 cm. Súlya: 2,0-3,1 kg. Amikor a yorkshire terrier megszületik, egészen fekete, csak úgy, mint angol őse, és csak bajuszkáján, a tappancsán meg a farkán látszik némi rőt szőr. Csak később alakul ki végleges színe. A kiállításokon persze már alig van kutyajellege, mert agyonfésült, tupírozott, fényesített szőrével és fején ékesedő masnival inkább holmi játékkutyára emlékeztet. Szőre hosszú, egyenesen fut le testének mindkét oldalán. Fején a szőr ugyancsak hosszú, aranybarna, hátán sötét acélkék, teste hátoldalán világos vörösesbarnás. Feje kicsi; koponyája gömbölyű; arcorri része rövid, orrháta egyenes. Szeme sötétbarna, élénk, tekintete értelmet sugároz. Füle kicsi, rövid. Háta egyenes, erős, fara enyhén csapott. A farkát kunkorítják.

Jelleme

Kis termete, vidám, mókás természete miatt gazdái agyonkényeztetik, holott őseitől némi vadászösztön még maradt benne. Miután szegény ember kutyájaként kezdte pályafutását, annak idején megtanulta, hogyan alkalmazkodjon a világhoz, önérzetes kutya lett. Ám bármennyre is hangoztatják, hogy nem ölebről, hanem sima kutyáról van szó, ez a miniatűr ebecske már nem tud meglenni az ember nélkül. Érzékeny lelke van, de ha a gazdája nem ügyel rá, éppen úgy szertelenségre hajlamos, mint a nagyobb terrierek. Értelmes, eleven és mozgékony kutya, tele bátorsággal - néha túlzottan is. Erősen kötődik a gazdájához és a családjához, s velük szemben kedves, de olykor makacs is. A Yorkshire terrier kíváncsi és igen éber eb.

Társas viselkedése

A gyerekkel való kapcsolata zavartalan, ha azok nem kezelik játékszerként, és nem sértik meg a territóriumát. Más kutyákkal szemben olykor eléggé meggondolatlanul viselkedik, de a macskákkal jól kijön, ha fiatal korától kezdve együtt nevelkedett velük. Más háziállatokkal, például a rágcsálókkal már nem ilyen egyszerű a helyzet, mivel azok e kis terrier természetes zsákmányállatának számítanak. Megfelelő szoktatással azonban e nehézségek is elkerülhetők. Az idegenek érkezését ugatással jelzi, és eltarthat egy ideig, mire elfogadja őket.

Szőrzetápolási igénye

A Yorkshire terrier szőrzete igen sok, mindennapos gondozást igényel, ezért nem csoda, hogy e kutyák szőrzetét - főként az ölebként tartottakét - gyakran rövidre nyírják. A rövid szőr rendben tartása egyszerűbb, rendszeres fésülés vagy kefélés is elég állapota megtartásához. A kiállításokon versenyeztetett Yorkshire terrier ápolása jóval több szakértelmet és időt kíván. Az ilyen kutya szőrének állapotát rendszerint úgy óvják, hogy papírhengerekre csavarják fel, és különleges készítményekkel mossák, amelyek segítenek rugalmassága és fénye megőrzésében. A kutya szemébe lógó szőrt általában - szalaggal vagy gumigyűrűvel - hátrakötik.

Tanítása

A Yorkshire terrier gyorsan tanul, ugyanakkor a makacskodásra is hajlamos. Kellő következetességgel és a megfelelő viselkedés jutalmazásával, továbbá szórakoztató és változatos módszerek alkalmazásával elég gyorsan megtanítható az engedelmességre. Sajnos a fajta egy kicsi túlzottan éber, és hajlamos arra, hogy állandóan, ok nélkül is ugasson. Soha nem szabad éberségre biztatni, mivel az csak tovább rontja ezt a helyzetet - inkább arra kell megtanítani a kutyát, hogy néhány rövid vakkantás is elegendő.

Mozgásigénye

Ez a kutya mozgásigénye terén remekül alkalmazkodik a családhoz. A lakáson belül és kívül egyaránt mozgékony. Nagyon szeret ásni és hancúrozni. Mérete miatt lakásban is könnyen tartható.

Alkalmazásai

Noha értelmes és mozgékony kutya, az ügyességi foglalkozásokon ritkán találkozni vele. Kisméretű családi kutyának viszont remekül beválik - bár jobb, ha a gyerekek egy kicsit már nagyobbak, és a kiállításokon is megbecsült, népszerű résztvevő.

A Yorkshire terrier ma már mindenhol csak kedvenc. Tenyésztői határozottan állítják, hogy megőrizte ősi tulajdonságait. Éppen ezért nem csak lakásban, de kertben is jól tartható. Szőrzetét mindenképpen ápolni, gondozni kell. Állítólag jelzőkutyának is alkalmas, mert éber, és idegenekkel szemben bizalmatlan.

Egyéb: A yorkshire terrier yorkshire-i tenyésztők kreációja. A kiindulási fajta az időközben kihalt, a skye terrierhez hasonló, de annál kisebb clydesdale terrier volt. A szín javítására bekeresztezték a régi black and tan terrier kék változatát. A skye és a máltai hozománya volt a hosszú, selymes szőr, és valószínűleg a dandie dinmont is részt vett a partiban. Az első tipikus yorkie-k még nem voltak törpék, de a trend az egyre kisebb példányok felé haladt. Az a tenyésztői gyakorlat, hogy nagyobb szukákat parányi kanokkal pároztattak, jelentős nagyságbeli különbségekhez vezetett az utódoknál. A kiállítási kutya néha földet söprő szőre különleges ápolást igényel: olajozzák és selyempapírba csavarják. Extrém esetben a kutyákat becsavart hajjal ketrecekben tartják, és a szőrpompa védelmében a játéktól és a szabadban való hancúrozástól is meg vannak fosztva.

A yorkie pedig rendkívül vidám természetű, még mindig vérbeli terrier, meglepően okos, alkalmazkodó és nagyon kedves. Ideális társ a legkisebb városi lakásban is, ha gazdája szeret sokat sétálni.

A biewer yorkie az FCI által nem elismert fajta. Egy Biewer nevű tenyésztőnél 1982-ben született egy fehér foltos kölyök. A tetszetős „hibás színű” kiskutyákat azonban továbbtenyésztették. Úgynevezett mini yorkie-k nem léteznek, a fogalmat tisztességtelen kutyaszaporítók alkották az eladások elősegítésének céljából.

Kategória: Ölebek, házi kedvencek / Angol, Brit kutyafajták