Belga griffon kutya

A belga griffon apró, drótszőrű, fekete vagy fekete-cser színű belga társkutya. Rokona a vörös színű brüsszeli griffonnak és a rövid szőrű kis brabanti griffonnak; a brüsszeli griffontól csak a színe különbözteti meg. Marmagassága 25,5-28 cm; testtömege 3,5-6 kg.

A belga griffon eredete

Az 1800-as években alakították ki. Őse a smousje, a Brüsszel környéki istállókban évszázadokig élt kis, borzas szőrű kutya. A 19. században mopsszal és ruby king charles spániellel keresztezték, így rögzült a mai típus. A három belga griffon fajta 1900 körül vált igazán népszerűvé, amikor Mária Henrietta királyné is kedvelte őket.

Leírása

Apró termetű, mozgékony, csupa ideg kutya. A standard szerint majdnem négyzetes testű, csontos, mégis elegáns. Feje nagy, széles és kerek, arckifejezése szinte emberi. Szeme nagy, kerek, sötét, de nem dülledő. Füle feláll, hegyesre csonkolják; a csonkolatlan fül félig felálló és előrebillenő. Háta egyenes, ágyéka feszes. Végtagjai párhuzamosak, rövidek, egyenesek. Farkát rövidre csonkolják, vagy természetes hosszában magasan hordja.

Szőrzete hosszú, drótszerű, a fején és a szemöldökén feltűnően hosszú. A szakáll és a bajusz az egyik fülétől a másikig érő keretet alkot. Színe fekete, fekete és cserbarna vagy vörös és fekete keveréke. A tiszta fekete és a fekete-cser a legkeresettebb. A cserszínű jegyek a lábakon, a mellkason, az arcon, a szem fölött és a fülek belső oldalán vannak.

Tulajdonságai

Rendkívül mozgékony, villámgyors, harcias, értelmes, vidám, játékos. Szereti a gyerekeket. Az FCI-standard szerint büszke, éber és nagyon ragaszkodó kis kutya, amely sem félénk, sem agresszív.

Alkalmazása

Régebben a ház körül egérvadászként jeleskedett. Később a kutyatenyésztők felfigyeltek rá és kialakították mai formáját, kedvenc lett belőle. Elődei a lovaskocsikat is őrizték.

Színe: drótszőrű, fekete, fekete-cser, fekete-vörös melírozott.