(Kanadai) Eszkimó kutya

A kanadai eszkimó kutya nagy testű, erős, sarkvidéki szánhúzó és munkakutya, angolul Canadian Eskimo Dog vagy Canadian Inuit Dog. Az inuitok ősi kutyája, a kanadai Arktiszról származik. Marmagassága 50–70 cm, súlya 18–40 kg, várható élettartama 10–15 év.

A kanadai eszkimó kutya története

A thule nép kutyáitól származik, akik nagyjából ezer éve érkeztek a sarkvidékre. Egy 2015-ös genetikai vizsgálat szerint ugyanaz a fajta, mint a grönlandi kutya, a szibériai huskytól és az alaszkai malamuttól viszont különbözik. Az 1920-as években még kb. 20 000 ilyen kutya élt a kanadai Arktiszon, de az 1960-as évekre a motoros szánok és a fertőző betegségek miatt drasztikusan lecsökkent a számuk. 1950 és 1970 között a kanadai rendőrség is sok inuit szánhúzó kutyát pusztított el, amiért a kormány 2019-ben bocsánatot kért.

A fajta megmentésére 1972-ben alapítvány jött létre, amely a még megmaradt kb. 200 kutyából vásárolt fel. 2008-ban mindössze kb. 300 fajtatiszta példányt becsültek, ma is a kihalás fenyegeti. Nunavut kanadai terület 2000-ben hivatalos állatjelképévé választotta.

Megjelenése

A kanadai eszkimó kutya erőteljes és izmos, a farkát a háta fölé kunkorítja. Bundája vastag és sűrű, puha aljszőrrel és merev fedőszőrrel, a kanok nyakán dúsabb sörénnyel. Bármilyen színű lehet, jegyekkel vagy anélkül, gyakori a fehér, az ezüst és a fekete. A kanok 58–70 cm magasak és 30–40 kg-osak, a szukák 50–60 cm-esek és 18–30 kg-osak.

Jelleme és alkalmazása

Ez a kutya hűséges, szívós, bátor és okos, éber és kedves. Gyakran egyetlen emberhez kötődik nagyon szorosan. Az emberekkel általában barátságos, de a falkáján kívüli kutyákkal szemben agresszív lehet, és erős a vadászösztöne. Télen gyakran szívesebben alszik a szabadban. Sokat „beszél”, mint a legtöbb spicc. Tapasztalt gazdát igényel.

A kanadai eszkimó kutya régen szánt és terhet húzott, fókára és jegesmedvére vadásztak vele. Ma turistaszánokat húz, és Kanada egyes területein a jegesmedve-vadászat csak kutyaszánnal vagy gyalog engedélyezett.