Kras-medencei juhászkutya

Ezt a keleti eredetű kutyafajtát az egykori Jugoszlávia területén található Kras hegyvidéki területein tenyésztették ki, s hazáján kívül mostanság is kevéssé ismert. A kras-medencei juhászkutya (szlovénul kraški ovčar vagy kraševec) közepes termetű, erős felépítésű, hosszú szőrű pásztor- és őrzőkutya, ma Szlovénia egyetlen saját kutyafajtája. A kanok marmagassága 57-63 cm, súlya 30-42 kg, a szukák 54-60 cm-esek és 25-37 kg-osak. Várható élettartama 12–14 év.

Név:	Kras-medencei juhászkutya
Származási hely / feladat:	Szlovénia / Pásztorkutya, őrző-védő kutya
Marmagasság / Súly:	54-63 cm / 25-42 kg
Várható életkor:	12-14 év

A kras-medencei juhászkutya története

Fáradhatatlan juhászkutya, hivatalosan 1939-ben ismerték el, bár már 1689-ből származó feljegyzések leírják küllemét és kiváló munkabírását. Az FCI szerint évszázadok óta létező, a molosszerek közé tartozó fajta, amely valószínűleg az illírekkel vándorolt Isztrián és a dalmát szigeteken át a szlovén Karszt vidékére. Írásban először Janez Vajkard Valvasor báró 1689-es, Krajna hercegség dicsőségéről szóló könyve említi: erős, bátor pásztorkutyákként írja le őket.

Az FCI 1939. június 2-án, stockholmi közgyűlésén „illír juhászkutya” néven fogadta el, majd 1948-ban, a szlovéniai Bledben tartott közgyűlésen kiegészítették a standardját. 1968. március 16-ig ugyanazt a nevet viselte, mint a sarplaninai juhászkutya. Ekkor a jugoszláv kutyás szövetség szétválasztotta a kettőt: a karszti kutya kapta a kras-medencei juhászkutya nevet, a másik a šarplaninac lett. Azóta két teljesen önálló fajta. Az amerikai UKC is elismeri.

Egy szlovén lap szerint Szlovéniában kb. 1200 kraševec van nyilvántartva, és a tenyésztők szerint évek óta nem nő a kölykök száma, pedig egyre többen érdeklődnek iránta.

Testi adottságok

A kras-medencei juhászkutyának nincsenek méretbeli változatai, mindig közepes termetű. A standard szerint arányos, robusztus, izmos kutya, teste kicsit hosszabb, mint a marmagassága, a szukáké valamivel nyújtottabb. Hosszú, dús szőre vasszürke színű, a hátán lehetőleg sötétebb árnyalatú, a hasa és a lába felé fokozatosan világosszürkébe vagy homokszínbe vált; aljszőre gyapjas, hosszú és sűrű. A fedőszőr legalább 10 cm hosszú, a nyakán sörényt és gallért alkot, a lába hátsó oldalán rojtos, a combján „nadrágot” formál. Az orrán sötét maszk van, amely a koponyájára is felnyúlik.

Feje nagy, arcpofája széles, orrtükre sötét, ferdén vágott szeme pedig sötétbarnának mondható. Orra, szemhéja és ajka fekete, ezért a tekintete nyugodt, szinte mélabús. Füle közepesen hosszú, fordított V alakú, s lefele lóg - ahogy a standard is előírja. Farka szablyaszerű, a vége gyakran kis horgot formál, legalább a csánkig ér, és dús szőr borítja. Nyugalomban lógatja, mozgás közben vagy figyelem közben a háta vonaláig emeli. A mellén kis fehér folt előfordulhat, de a 2 cm-nél szélesebb vagy 10 cm-nél hosszabb fehér folt kizáró hiba.

Jellem és alkalmazkodóképesség

Nemes lelkű, vidám, jó természetű kutya. Könnyű nevelni, az utasításokat gyorsan felfogja. Bátor, de nem agresszív, bár idegenekkel szemben bizalmatlan. Hatékony házőrző, egyúttal gazdájához ragaszkodó házi kedvenc. A család életéhez jól alkalmazkodik, de lakásba zárva nem érzi jól magát.

A standard szerint megvesztegethetetlen őrző, a gazdájához nagyon hűséges, engedelmes, de erős egyéniség. Szlovén tenyésztők szerint nagyon okos, önállóan gondolkodik, ezért nem hajt végre minden parancsot, és makacs is lehet: gyorsan tanul, de következetes, határozott nevelést igényel. Erősen kötődik a családjához, a gyerekeket kifejezetten kedveli, és a végsőkig megvédi a gazdáját és a portáját. A tenyésztők szerint sokan tévesen agresszívnak tartják. Fontos, hogy kölyökkorától emberekhez és állatokhoz szoktassák.

Tartása, ápolása

A kras-medencei juhászkutyának sok mozgásra van szüksége. A sűrű bunda jól véd a hideg és a nedves idő ellen, a hőséget viszont kevésbé bírja. Egész évben vedlik, ezért hetente két-három alkalommal érdemes átkefélni, fürdetni csak szükség esetén kell.

Egészsége

A kras-medencei juhászkutya általában egészséges, szívós fajta. Előfordulhat nála csípőízületi diszplázia és malignus hipertermia (altatáskor kialakuló, veszélyes lázas állapot). Ha keveset mozog és túletetik, hajlamos az elhízásra.

Alkalmazása

A kras-medencei juhászkutya régen a nyájat védte a ragadozóktól, a tenyésztők szerint a farkas és a medve is elkerüli az általa őrzött nyájat. Az FCI szerint kiváló pásztorkutya és jó őrző, ma inkább őrző-védő és főleg családi kutyaként tartják, de lényegében máig pásztorkutya maradt. Néhol ma is nyájat őriz.