Mallorcai pásztorkutya

Perro de Pastor Mallorquin

A mallorcai pásztorkutya, katalánul ca de bestiar, nagy termetű, fekete színű spanyol pásztor- és őrzőkutya a Baleár-szigetekről. Marmagassága 66-73 cm -kan-, ill. 62-68 cm -szuka-; testtömege 35-40 kg, a standard szerint 40 kg körül.

A mallorcai pásztorkutya eredete

Spanyol fajta; Mallorca szigetén alakították ki különböző rövid szőrű pásztorkutyákból. Hogy mikor került a szigetre, nem tudni; egyes feltevések I. Jakab aragóniai király 13. századi hódításához kötik. A tudatos tenyésztés az 1970-es években kezdődött, a standardot 1980-ban írták meg. Az FCI 1982-ben ismerte el.

Leírása

Erőteljes, izmos, karcsú kutya. Feje hosszú, orrháta egyenes. Füle kicsi, lelóg, némileg hátracsapott. Szeme mézszínű, a standard szerint a világos rozmaringméztől a sötét szentjánoskenyér-méz színéig terjed. Orrtükre fekete. Nyaka karcsú, háta egyenes, ágyéka feszes, fara izmos. Mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, erőteljesek. Mancsa kerekded, ujjai zártak. Farkát ívben tartja.

Szőrzete rövid, testhez simuló. A rövid szőrű mellett ritkább hosszú szőrű változata is van, ennek szőre a hátán kissé hullámos. Színe fekete vagy sötét tigriscsíkos. A standard csak a fekete színt fogadja el, fehér csak a mellkason és a lábakon lehet. Tigriscsíkos példányok azonban léteznek, ezek visszatenyésztésén külön program dolgozik.

Tulajdonságai

A mallorcai pásztorkutya bátor, harcias, idegenekkel szemben bizalmatlan. A standard szerint egy gazdás, nemes természetű kutya, amely az idegenek közeledését nehezen fogadja el. Értelmes, engedelmes, ragaszkodó, és haláláig hűséges. Fiatalon nagyon félénk és tartózkodó lehet. Sok mozgást és nevelést igényel, a gyerekekkel általában türelmes.

Alkalmazása

Állítólag régen kutyaviadalok céljaira tenyésztették, majd később nyájőrző volt. Manapság elsősorban házőrző, testőr. Hagyományosan mindenféle jószágot terelt és őrzött a mallorcai birtokokon.