Skót terrier kutya

Általános leírása

Színe: fekete, vas- és acélszürke, fekete-barnás, barnával tűzdelt árnyalatú. Marmagassága: 25,4-28 cm. Súlya: 8,6-10,5 kg. Erős csontú, rövid lábú kotorékkutya. Testéhet viszonyítva feje nagynak tűnik. Kicsi, értelmes szemeivel, álló füleivel olyan, mintha bármiféle munkára képes és hajlandó lenne. Koponyája lapos, orrtükre nagy és fekete. Szeme sötét, mandulavágású, távol ülő. Füle hegyes, kicsi, felálló. Fogai nagyok, ollós harapásúak. Nyaka izmos, mérsékelten hosszú. Háta arányosan rövid és izmos. Ágyéka széles és erős. Farkát függőlegesen tartja. Mellső végtagjai erős csontúak, párhuzamosak, rövidek, szilárdak. A hátsó végtagok feltűnően izmosak. Csánkja erős. Trimmelik.

Viselkedése, tulajdonságai

Temperamentumos kutya; ha küzdenie kell, minden idegszálával részt vesz abban, és nagyon veszélyes ellenfél. Egyébként nyugodt, játékos, de mint minden terriernek, neki is a vérében van a küzdelem. Makacs és elégedett, mi több, egy kissé szemtelen arckifejezésű. Szeret játszani, hancúrozni még öregedő korában is. Nagyon kedveli a vizet: legnagyobb öröme az úszás.

Története

Nincs egyértelmű felelet arra, hogy mikor és hol keletkezett ez a fajta. Az mindenesetre közismert dolog, hogy amikor Thomass Bell 1837-ben megírta Az angliai négylábúak története című könyvét, csupán kettő pontosan elkülöníthető terrierfajta létezett a szigetországban. Az egyik egy sima szőrű kutya volt: élesen elhatárolható orrhát és szép, szimmetrikusan elhelyezkedő fekete-sárga foltok, lelógó fülek, viszonylag hosszabb lábak jellemezték. Valószínűleg ez lehetett a manchester és a foxterrierek angol változata. A másik erős szőrzetű, változatos színű kutya volt, rövid végtagokkal, tömzsi testalkattal és felálló fülekkel. Egy ilyenféle kutya pedig tipikusan skót terrier. Azokban az időkben a skót felvidék viszonylag elérhetetlen volt. Ezért aztán a skót terrierek területről területre változtak, és más-más formában tenyésztették őket. Szerepük az volt, hogy az olyan kártékony állatokat, mint pl.: a patkány és róka elpusztítsák. Innen ered keménységük, ellenálló-képességük, erős szőrzetük, közömbösségük a büntetés iránt, bátorságuk a küzdelemben, valamint az az ösztönük, hogy beássanak a földbe. Sajnos sűrűn előfordul, hogy a kutyakiállítások gyakorlata tönkretesz egy terrierfajtát. A skót terrierrel kapcsolatban azonban éppen a fordítottja történt, adottságai elismerést szereztek neki még a bírói körökben is.

Használhatósága

A skót terrier kiváló rókavadász, remek kotorékeb. Ma már persze ez a fajta is főleg szobakutya, de annak is kiváló. Éber és cselekvésre kész. A fajta kedvelői azt állítják, hogy a gazdájának sok-sok örömet okoz kedvességgel és hűségével. Természetesen nem csupán lakásban, kertben is jól tartható. Szőrzetét legalább kétszer trimmelni kell.

Skót terrier

Származási ország: Skócia

Eredeti feladata: vadászkutya

Marmagassága: 25,4-28 cm

Súlya: 8,6-10,5 kg

Jelleme

A fajta nyugodt, óvatos, egyenes és józan; a gazdájával és a családjával szemben odaadó, ugyanakkor megőrzi függetlenségét és büszkeségét is. Úgy tűnik, mintha kissé tartózkodó lenne, de valójában nagyon hűséges a családjához. Figyelmes, bátor, magabiztos, értelmes, sőt sportos kis kutya. Nagyon szeret ásni. Nem ugat sokat.

Társas viselkedése

A skót terrier természetes adottságainál fogva a többi háziállattal és a fajtársaival egyaránt jól kijön. A gyerekekkel való kapcsolata is problémamentes, feltéve, hogy megkapja tőlük a kellő tiszteletet. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen volt a kölyökkori szocializációja. Az idegenekkel szemben tartózkodó, és a veszélyt ugatással jelzi, de ennél többet nem tesz.

Szőrzetápolási igénye

Az, hogy mennyit kell foglalkozni a szőrzettel, attól is függ, hogy szerepeltetik-e a kutyát kiállításokon. A családi kutyaként tartott skót terrier szőrzetét évente kétszer kell szakemberrel kiszedetni, de a szalonban tett látogatások gyakorisága a szőrzet minőségétől is függ. A közbeeső időszakban a szőrzetet rendszeres időközönként át kell kefélni és fésülni. A pofa szőrképződményeit (azaz a hosszabb szőrcsomókat) kétnaponta alaposan át kell fésülni, s ugyanez érvényes a test alsó részének hosszabb, szőrzetére is. A karmokat rövidre kell vágni, s időnként meg kell nézni, nem gyűlt-e össze szennyeződés a szemzugokban. A skót terrierhajlamos az elhízásra, ezért ügyelni kell rá, hogy a a kalóriabevitele megfeleljen a mozgásmennyiségének.

Tanítása

A hozzáértő személy számára nem okoz különösebb gondot ennek az arisztokratikus megjelenésű kutyának a nevelése. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy hűséges ellenére ragaszkodik a függetlenségéhez is. Nem szereti újra meg újra megismételni ugyanazt a dolgot. Az egyszerű kérés a skót terrier esetében általában nem elég. De ha túl szigorúan nevelik, az valószínűleg csak a makacsságát fogja fokozni. Tanításának a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, ugyanakkor következetesnek és egyértelműnek kell lennie. A megfelelő és alapos szocializáció igen fontos, mivel jó hatással van jelleme fejlődésére.

Mozgásigénye

A skót terrier a körülményekhez igazítja mozgásszükségletét. A lakásban általában nyugodtan viselkedik.

Alkalmazásai

Ez a kutya kiválóan alkalmazott a családi kutya szerepéhez.

Egyéb: Skóciában évszázados hagyománya van a rövid lábú terriereknek. Az elszigetelt völgyekben és szigeteken különböző típusok alakultak ki, amelyek mindannyian kiváló róka-, borz- és vidravadászok voltak, kitűntek bátorságukkal, élességükkel, keménységükkel és robusztusságukkal. Csak a fajtakutya-tenyésztés kezdetekor adtak nevet a különböző terrierváltozatoknak, és tenyésztették őket különálló fajtaként. Skót terrier sok volt, így nagy vita kerekedett, végül is melyik az "igazi". Végül Gordon Murray kapitány tenyészete győzött egy bizonyos típussal, és az Aberdeen terriernek is nevezett kutya igen népszerű lett. Az ősi vadászkutyából szobakutya vált, amely eredeti feladatának már nem képes megfelelni. Amerikában a jellegzetes szakállú és komoly arckifejezésű skót divatkutya lett. Ma már ritkábban találkozni vele. A skót terrier inkább nyugodt, komoly kutya, amely idegenekkel nehezen barátkozik össze. Családjához hűségesen ragaszkodik, de erős személyiség, amelyet következetesen kell nevelni. Az éber, de nem hangos kutyának nincs túl nagy mozgásigénye, ezért viszonylag jól tartható városi lakásban. Kemény szálú szőrzetét rendszeresen trimmelik.

Kategória: Terrierek / Angol, Brit kutyafajták